Régen nem írtam posztot a "Játékelmélet" kategóriában. Most pótolom ezt a hiányosságot. Szerencsére egyre többen tudják, hogy létezik teszt, ODI és Twenty20 krikett is. Ez azonban csak egy kis részlete a krikettnek. Olyan finomságokról eddig csak érintőlegesen írtam, hogy teszt tulajdonképpen a "first class cricket" részhalmaza. Amikor krikettjátékosokról megjelenik egy magyar nyelvű cikk, bátran dobálóznak azzal, hogy "Graham Gooch 581 elő osztályú mérkőzésen lépett pályára." Ilyenkor a legtöbben fordítanak és egyenlőségjelet tesznek a first-class és pl. az OTP Liga, esetleg a Premiership közé. Majd meglepően konstatálják, hogy a Yorkshire Kent elleni meccse az angol bajnokság második divíziójában ugyanúgy első osztályú, mint a Somerset Middlesex ellen az első divízióból. A krikett osztályozása legalább annyira abszurd, mint a játék általában. Ebben a bejegyzésben megpróbálok útmutatást adni, hogy mitől lesz first-class egy mérkőzés, vagy mi a különbség a T20 és a T20I között.

Az utóbbi hetekben Napoli-Cesena és a Milan-Juve meccsen történtek, vagy éppen a kalandos Bogdán-védés hatására ismét téma lett a videóbíró és a futball kapcsolata. A futballban már évek óta parttalan vitát folytatnak az emberi tényezőben hívők és a videóbíró bevezetését szorgalmazók. Gyakran hozzák fel példaként a krikettet, ahol már évek óta bevezették -igaz csak fokozatosan- a visszajátszásokat, és a harmadik játékvezető (kvázi videóbíró) befolyásolhatja a pályán tartózkodó bírók döntését. Azt azonban nem árt tudni, hogy a játékot alapjaiban megváltoztatta technológia. Laikusoknak valószínűleg ez nem tűnt fel, de sok esetben -elsősorban a Leg Before Wicket-gyanús eseteknél- máshogy ítélnek a bírók, mint néhány éve. Továbbá néhány kritikus szabály értelmezése eddig nem ismert problémákat szült.

Augusztus 8-án és 9-én látogatást tett hazánkban Richard Holdsworth, (Nemzetközi Krikett Tanács európai régióért felelős fejlesztési menedzsere) és Richard Hastie (Nemzetközi Krikett Tanács tagság és a tagfelvétel előírásainak való megfelelést felügyelő menedzsere). Az úriemberek nem a Sziget kedvéért jöttek Budapestre, hanem a krikett magyarországi állapotát mérték fel. A Nemzetközi Krikett Tanács (ICC) háromféle tagsági viszonyt ismer el a játék színvonalától és szervezettségétől függően. A "teljes jogú tagok" (full members) csoportját 10 teszt nemzet alkotja, csak az kaphat teljes tagságot, ahol a krikettet a legmagasabb szinten játsszák. Ezen kívül rengetek adminisztratív feltételnek meg kell felelni, például a napi sportsajtóban tudósítani kell a krikettről. A "kapcsolt tagok" (associate members) a második vonalat jelentik, például Írország, Afganisztán, Kanada, Kenya, Hollandia. A krikett fejlett, eredményesen szerepelnek a krikett világligában, a legjobbak játszanak ODI és Twenty20 mérkőzéseket, de a játéktudásban elmaradnak a teljes tagoktól, azonban sokkal jobbak, mint a harmadik csoportba tartozók. Adminisztratív oldalról megközelítve az elnökség tagjai közül legalább kettőnek teljes munkaidőben a krikettel kell foglalkoznia, részletes stratégiai tervvel kell rendelkezniük a következő 3 évre, és legalább 8 ICC által elismert krikettpályát kell üzemeltetni. Magyarország a harmadik csoportba pályázik, vagyis a "társult tagok" közé (affiliate members), hiszen a játék eddig nem fejlődött arra a szintre, hogy a kapcsolt tagok közé kerüljünk. A társult tagság feltételei közül a legfontosabb, hogy legyen 8 felnőtt csapat a bajnokságban, a válogatott versenyképes legyen a regionális selejtezőkben, legalább 4 junior csapat versenyezzen rendszerezett formában, legyen női krikett, rendelkezni kell hosszútávú fejlesztési tervvel, az ország sportját irányító kormányszervnek el kell ismernie az elnökséget, és legalább két nemzetközi torna megszervezésére alkalmas pályával kell rendelkezni.

A héten tartotta a Nemzetközi Krikett Tanács (ICC) az éves kongresszusát Hongkongban. Döntést hoztak a DRS-ről, ami a játékvezetők munkáját segítő technológia, a csapatkapitányok két-két kétes szituációt visszanézethetnek a videóbíró, a hőkamerás felvétel és a sólyomszem alkalmazásával.  Az ICC teljes mellszélességgel kiáll az újítások mellett az indiai szövetség már nem annyira. Újratárgyalták a 2015-ben rendezendő világbajnokság menetrendjét. Eredetileg csak a 10 teszt nemzet fiai indulhattak volna, de a tanácsot ért sok kritika után újragondolták az ügyet, és a kicsik kaptak még egy esélyt. Tisztázták elkövetkezendő évek menetrendjét. A szabálykönyv is átesett néhány változtatáson, eltűnt valami, ami több mint 130 éve benne volt. Magáról a szervezet felépítéséről is tárgyaltak, illetve a tagok politikai kapcsolatai is terítékre kerültek.

A minap a krikettet hírbe hozták az olimpiával. Jacques Rogge látogatást tett Londonban, ha már arra járt adott egy interjút az Evening Standardnak. A Nemzetközi Krikett Tanács (ICC) június végéig dönti el, hogy beadja-e a jelentkezését a 2020-as olimpiai játékokra. Rogge üdvözölné, ha az ICC az olimpia mellett döntene, mert -idézve Rogge-ot- "A krikett egy fontos, népszerű és nézettség vonzó sport. Egy sport nagy tradíciókkal és etikai normákkal." Természetesen nem a teszt krikett szerepelne az olimpián. Rogge állítása szerint szereti és követi a krikettet és a lausanni irodájában is nézte a meccseket (lehet, hogy ezért nem kaptuk még meg Pars Krisztián az olimpiai ezüstjét, Rogge elfeledkezett róla az Ashes alatt). "Nagyon szeretem a játékot. Láttam Sachin Tendulkart, Kevin Pietersent, Shane Warne-t, és Ian Bothamot játszani. A nyugalom és a komoly képességek játéka, taktikailag felettébb érdekes és az egyetlen sport, ahol 5 nap is lehet döntetlen az eredmény."-mondta Rogge az interjújában. A NOB elnöke mondjuk a teszt krikettet méltatja, de az olimpiára a Twenty20 menne. Magyar szemmel nézve ez azért érdekes, mert veszélyeztetheti a vízilabda pozícióját. A vízilabdáról nem olvashatsz ebben a posztban, viszont megpróbálom a krikett szemszögéből megvilágítani a kérdést. Nem biztos, hogy azt a véleményt látod majd viszont, amire egy krikett-bloggertől elsőre számítasz.